Házi Jégermájszter projekt

Tengermély tiszteletem!

Ahogy mondani szokás: kétféle ember van. Az egyik rosszul van, ha meghallja a Jégermájszter szót, a másiknak nem lehet eleget összevásárolni a zöld üveges vadászmesterből. Én személy szerint inkább az előbbi csoportba tartozom, de sok ismerősöm imádja. Innen az ötlet, hogy csinálok gyógynövény likőrt, ami hasonlít erre a nedűre, de mégis olyan, amit én is élvezettel fogyasztok el. Nézzük, ebből mi fog kikerekedni!

Kutatás és a talált recept

Aki ismeri, az tudja fejből:

• 56-féle fűszer és gyógynövény
• tölgyfahordós érlelés
• szupertitkos recept
• egyedi ízvilág és összetétel
• tele mindenféle vitaminnal, ásványi anyaggal, nyomelemmel
• szűz kislányok verejtékével érlelt különleges növénykeverék
• stb...

De a tényleges recept valódi hétpecsétes titok. Némi keresgélés után akadtam rá több helyen is egy házilagos kópiára, ami így néz ki:

Jägermeister házilag:

• 1 l pálinka (lehetőleg alma, de legalábbis valami jellegtelen ízű)
• 1 kg cukor (karamellizálva)
• 1/4 marék citromfű
• 1/4 marék fehér üröm
• 1/4 tasak boróka
• 1/4 tasak kálmosgyökér
• 2 db citrom (cikkekre vágva)
• 1/4 marék csalán
• 1/4 marék cickafark
• 12 db zöld dió (cikkekre vágva, aki nem szereti a keserűségét, tegyen bele kevesebbet) 
• 2,5 dkg köménymag
• 1 dkg csillagánizs
• 1 dkg fehér gyömbér
• 2,5 dkg darabos fahéj
• 2,5 dkg szegfűszeg

Összerakjuk, legalább 2 hétig (de inkább 4-ig) napon érleljük, időnként megkeverjük. Leszűrve üvegekbe töltjük. Jót tesz neki, ha még érlelődhet egy ideig.
(Forrás: https://olaszsped.com/index.php?main_page=product_info&products_id=266)
Szemfüleseknek máris feltűnhetett valami! 1KG CUKOR??? Egy liter pálinkához? Rengeteg! Aki készített már likőrt, az tudja, hogy ez borzasztóan sok. Akkor ott van még a 1/4 marék, mint mennyiség. Nem tudtam értelmezni, így megmértem, hogy az én markomba mennyi szárított gyógyfű fér bele (kb. 12 g), annak a negyede 3 g. Ebből indultam ki. Ezenfelül a Jéger honlapján a gyártó által feltüntetett néhány gyógynövény illetve fűszer, amit ők egyértelműen leírnak, hogy ezek benne vannak, hiányzik ebből a leírásból. Ilyen például a szerecsendió, az édesgyökér, galangál, királykeserűfű, keserű narancs.

A saját változat

Nincs mese, nem tetszett, újra kellett gondolnom ezt a receptet. Alapnak nem rossz, de ezt hoztam össze én:

• 1 l pálinka (50%; én fosókaszilvát használtam most)
• 0,5 kg karamellizált cukor
• 3,5 dl víz
• 3 g citromfű
• 3 g fehér üröm (erről még lesz szó!)
• 15 g borókabogyó
• 7 g kálmosgyökér
• 1 db nagyobb méretű citrom (cikkekre vágva, a héját külön belereszeltem)
• 3 g csalán
• 3 g cickafark
• 12 db zöld dió (cikkekre vágva)
• 3 g édeskömény
• 10 g csillagánizs
• 10 g őrölt gyömbér
• 15 g fahéj (egész)
• 5 g szegfűszeg
• 3 g édesgyökér
• 3 g szerecsendió
• 2 db narancs vékonyan lereszelt héja

Az originál Jégerben feltüntetett királykeserűfű, galangál és keserű narancs beszerzése igen nehézkes lenne, így kihagytam őket, azonban megpróbáltam valamelyest helyettesíteni, amit ismerek. A királykeserűfűről halvány homályom sincs, hogy milyen, ergo kimarad. A keserű narancsot váltottam ki sima naranccsal, és a tervezetthez képest emeltem egy kicsit a fehér ürmöt. A galangál viszont egy érdekes dolog volt. Citrusos, gyömbéres ízvilágú növény, a gyömbér adott volt, azt nem tettem pluszba, viszont ezért reszeltem meg a citrom héját, hogy a fehér rész is érintkezzen a szesszel rendesen, hátha kicsit sikerül a keserű citrusos ízt is belevinni ezáltal. Előre szaladtunk, ez még csak tervezési fázis...

A kutyulás

Először célszerű megcsinálni a karamellizált cukrot. Amíg a többi "izét" összekeverem, addig az ki tud hűlni. Szóval karamell... Aki még nem csinált ilyet, annak szólok, hogy FORRÓ! NAGYON FORRÓ!!! Amikor a cukor majdnem teljesen karamellizálódott, akkor adjuk hozzá a vizet NAGYON LASSAN, mert nagyon ki tud fröcskölni, és oltári ronda sebet tud csinálni a bőrbe beleégő cukor! (Nem beszélve arról, hogy a háttérben szende szűz módjára csendben figyelő feleségből nagyon gyorsan anyatigris lesz, ha meglátja a katasztrófa sújtotta övezetté nyilvánított konyhát.) Ha a karamell kész, akkor félretesz, hagyja kihűlni. Mérleget elővesszük, dunsztos üveg szép tiszta, és elég nagy, nem úgy, mint nekem, mert félúton rájöttem, hogy a kb. másfél literes üvegbe nem fog beleférni a kb. két liternyi cucc. Zacskókat kivág, mérleg táráz, hajrá! No, itt aztán jöttek a dolgok, szépen sorban pakolásztam bele a növényeket, mérleggel kimértem mindent. A zöld dióra hívnám fel még a figyelmet, mert nagyon fog. Gyakorlatilag mindent befog, amihez hozzáér a leve. Nekem olyan a kezem, mintha autót szereltem volna egész héten. Nagyon durva.
Ha az összes összetevő benne, akkor hozzá kell önteni a karamell szirupot, kitenni egy napos helyre, ami nekem a konyhaablak, és várni min. 2 hetet. Hamarosan jelentkezem az eredménnyel...

A tesztelés

(Update 2020.06.13.)

Nem volt türelmem megvárni a két hetet, kíváncsi voltam, ezért leszűrtem. Nagyon szépen besötétedett az egész lőre, és az illata... Hihetetlen! A szűrés nagy türelmet igényel. Én két kávéfiltert használtam hozzá, de félúton kicseréltem, mert már annyira megteltek. Nyomkodni, kaparászni szigorúan tilos, mert kiszakad, és kezdheted elölről az egészet! Szépen lassan folydogáljon, ha megtelt az üveg, mehet a fagyasztóba, aztán pedig kóstolás!!! Nos, az biztos, hogy a gyárihoz nem sok köze van, hasonlít, de nem az (viszont nem is az volt a cél, hogy ugyanaz legyen). Meg kell mondanom, hogy határozottan kellemes ital keletkezett belőle! Van mit javítani rajta, de a sejtéseim beigazolódtak. A cukor például pont jó, sőt, tökéletes! Sem több, sem kevesebb nem kell bele. Az eredeti recept felhívja rá a figyelmet, hogy a 12 db zöld dió akár sok is lehet. Tényleg az. Egy kicsit tolakodik, mint ahogyan a 2 narancs reszelt héja is sok. Nem vészesen, de csökkenteni kell őket. A fehér üröm mennyiségén is visszaveszek majd a következő változatnál, de szerintem nem az nyomta meg a keserű ízt, hanem a dió. Az ürömről tudni kell, hogy az egyik legkeserűbb gyógynövényünk (ha nem a legkeserűbb), szóval nem árt vele vigyázni! Ugyanakkor aki kóstolta, és ismeri, az tudja, hogy annyira keserű az íze, hogy nagyon sokáig az ember érzi a torkában, szájában az ízét. Jelen esetben nem éreztem ilyet a likőrön, ezért feltételezem, hogy a dió lehet sok egy kicsit. Szobahőmérsékleten nem az igazi, épp mint az originál, de hűtve... na az már igen! A színe nagyon szép, az eredetihez képest egy kicsit világosabb, leginkább a szénsavtól megszabadított kóla színéhez tudnám hasonlítani. Fény felé tartva zöldes-bordós-mélybarnás színeket véltem felfedezni. Az illata viszont fantasztikus! Már csak azért is érdemes kipróbálni. Az édes fűszerek keverékének illata lengi be a lakást, amikor szűröm le az italt. Az ízében minden megvan: édes, fűszeres, keserű, citrusos, pont, mint a jégerben, de mégis más.
Próbáljátok ki! Megéri!

A videó

Készítettem egy videót is a folyamatról: